A globalizáció és a technológiai fejlődés egyebek között olyan erők, amelyek kikényszerítik a nemzeti és regionális szabványok megerősödését – érvel az ADT biztonsági rendszabályok szakértője

Született 1993-ban, az Európai Unió (EU) azóta már politikai és gazdasági nagyhatalommá vált, 27 tagországában csaknem 500 millió ember él és €12 trillióra becsülhető a 2007-ben elért bruttó uniós össztermék értéke – ez pedig közel 30%-a az egész világ gazdasági eredményének. A szabványosított jogszabályok, amelyek minden EU-tagra érvényesek, garantálják az emberek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad mozgását határok nélkül.

A látszólag jó áttekinthetőség ellenére a biztonsági szabványok országonként még mindig tág határok között mozognak, ezért külföldön az ilyen területen vállalkozók elég nagy kihívással nézhetnek szembe. Aligha akadnak olyanok, akik ezekről a különbségekről többet tudnának, mint épp Edward Lister, az ADT Európai Biztonsági Rendszabályok vezetője. Londoni székhellyel összesen 13 biztonságtechnikai bizottság tagja és így különféle európai szervezetekkel áll kapcsolatban, de érdemes megemlíteni hét másik bizottságot a tűzvédelem és a környezetvédelem területéről is, amelyekben szintén tevékenykedik.

A következő interjúban Lister úr kifejti, hogy szerinte miért tűnnek el elég gyorsan a szakadékok az EU-országok között és miért lesz egyre könnyebb az esetleges nemzetközi szabványokat elfogadni.

Hogyan írná le az EU biztonsági szabványainak jelenlegi helyzetét?

Állandó fejlődésben vagyunk, annak ellenére, hogy eléggé véletlenszerűen jelennek meg a különböző ilyen tárgyú kiadványok [EU szabványok]. Például az 1997-es kiadvány meglehetősen nyers változat a 2006-os megjelenéshez képest, pedig már az utóbbi is túlhaladott. Lassan, de biztosan mindenki felzárkózik, és úgy látom, hogy a következő három-négy évben mindenki egyre inkább felnő a 2006-os szinthez, valószínűleg a későbbi 2008-as változatéhoz is. Az viszont továbbra is tény marad, hogy a szabványosítás ügyét egész Európában jól képviseljük. Idővel ezek a szabványok egybeolvadnak az észak-amerikai szabványokkal, mindkettőt elfogadják más országok, illetve a világgazdasági érettség és a fejlődő országok felzárkózása zálogának tekintik.

Mit hoz a fejlődés, és mire kötelez az említett szabványok elfogadása?

A négy legfontosabb tényező, vagyis a technológia, a szabályozás, a globalizáció és a gazdasági verseny, mind egymást táplálják. Közös gyökerük a technológia. Ez tette lehetővé az összes új üzleti modell és elsősorban a globális modellek kipróbálását. Ezeknek az új modelleknek kedvezett a piac felszabadítása, felbukkantak új versenytársak, ez pedig az árakat és a költségeket is lenyomta. Nemrégen például mindegyik országnak csupán egy távközlési szolgáltatója volt. Ma már csak az Egyesült Királyságban több mint 1200 telefonszolgáltató cég működik 800 viszontszolgáltatóval karöltve. Ez történik majdnem egész Európában, minden országban egy kicsit másképpen, de az erőteljes liberalizáció általános jelenség mindegyik piacon. Mivel a cégeknek egyre versenyképesebbé kell válniuk, így kénytelenek kevesebbet költeni, és állandóan felkutatni a még jobb üzleti lehetőségeket, így a biztonságtechnika területén is.

Mondjon valamit nekünk azokról az akadályokról, amelyek ma még lassítják a szabványok elfogadását.

Természetesen az EU-n belül a gazdasági fejlődés különböző fázisai fedezhetők fel. Az Egyesült Királyság, Németország és Franciaország nyilvánvalóan máshol tart gazdaságilag, mint mondjuk Észtország, Litvánia és Bulgária, ezért a fejlett országok sokkal több fejlett technológiát és korszerű szabványt mondhatnak magukénak, mint az utóbb említettek.

A személyiségi jogok és az EU adatvédelmi törvénye szintén változatos képet mutatnak országonként, mivel általában szigorú a megítélés, viszont azon a téren nagyok az eltérések, mennyi ideig őrizhetők meg képek, hol lehet felszerelni kamerákat, és így tovább. Míg Dániában a CCTV technológia erősen korlátozva van, addig az Egyesült Királyságban bármely utcasarkon el lehet helyezni kamerát.

A rendőrség hozzáállása és a rendszer karbantartása szintén két olyan tényező, amelyek elég nagy szórást mutatnak az EU országok között. Némelyik ország megköveteli a karbantartást, különösen a téves riasztások visszaszorítása érdekében és megfelelő szerviz hiányában a rendőrség sem tud reagálni. Más országokban egyáltalán nem kötelező az ilyen rendszerek karbantartása, így ezek a berendezések fokozatosan tönkremennek, és gyakoriak lehetnek a téves riasztások is.

Egy másik akadály maga a személy- és vagyonvédelmi ágazat, egyes országokban a biztonsági őröknek nagyobb a tekintélye és sokszor inkább tőlük várják azt a fellépést, ami másutt a rendőrség privilégiuma. Olaszországban csak biztonsági cégeknek lehet saját Riasztást Észlelő Központja (ARC) és annak ellenére, hogy a technológia ma már lehetővé tenné a teljes lefedettséget egyetlen nagy ARC rendszerrel, mégis 120 ilyen központra van szükség, mert a földrajzi határok szigorú betartását a törvény is szorgalmazza.

Önnek, mint a szabványügyek szószólójának, valószínűleg még rengeteg tennivalója akad. Vannak olyan EU szabványok, amelyek inkább a fantázia szülöttjei és kevésbé globális célzatúak?

Attól függ, éppen milyen nap van. [Mosolyog] Komolyra fordítva a szót – igen, még nagyon sok a tennivaló, de fejlődésünk töretlen és lendületben vagyunk. Egyes országokban működnek érdekcsoportok, így pl. Olaszországban a személy- és vagyonvédelmi ágazat vagy Németországban a rendkívül dinamikus, biztosító cégek részéről támogatott VdS teszt intézményrendszer a maga saját szabványaival, ezek továbbra is próbálnak sajátságos ügyeket és vállalatokat védeni. A legtöbb országban viszont azt látjuk, hogy az EU szabványok ügye néha elakad, pedig igyekszünk minél több helyen érdemben magyarázni az előnyöket.

Mint sok más területen, itt is győznek azok az erők, amelyek a változás szelét gerjesztik, egyrészt azért, mert a továbblépés logikus, gazdasági előnyei vitathatatlanok, vagy azért, mert a kettő kombinációja teljesen meggyőző. Meglehetősen nyomós érv például, ha a cégek folyamatosan megfigyelhetik európai biztonságtechnikai műveleteiket New Yorkból, Szingapúrból vagy a világ bármely részéből, függetlenül attól, van-e pán-európai belépési és hozzáférési szabályozás.

Az egyik fontos változás, ami a küszöbön áll, éppen az, hogy ezen a területen az EU egyenrangúvá válik az USA Nemzetbiztonsági Minisztériumával. Nemsokára láthatják, mi közeleg az Atlanti-óceánon, hajóraj, árukészlet vagy olajoshordó. Ilyen háttérből egyenesen következik, hogy a szabványok jelentősége is nő.

Nemzetközi téren is nagy a nyomás arra vonatkozóan, hogy a regionális szabványok beolvadjanak, akár EU, akár észak-amerikai, indiai vagy kínai szabványról van szó. Még mindig sok a “fel nem fedezett” jelenség a világban – és ez nem csak az EU-ra igaz, gyakorlatilag mindenütt az üzlet kényszeríti ki a nyitott piac és a közös megközelítések iránti igényt. Ez arra ösztönzi a cégeket, hogy kiadásaikat csökkentsék, és biztonságukat is még költséghatékonyabb módon próbálják megoldani.

Mi az ADT feladata és szerepe abban, hogy EU- és világszinten fogadjanak el szabványokat?

Igen keményen lobbizunk azért, hogy egyre több és magasabb színvonalú szabványra támaszkodhassunk, először az EU-ban, majd a világ egyre több helyén. Ezért töltök olyan sok időt munkával az összes olyan bizottságban, ahol csak tag vagyok.

Mostanában például nincsenek kötelező karbantartásra vonatkozó szabványok az EU-ban, de szeretnénk, ha lennének, hogy ügyfeleinknél minél kevesebb legyen a téves riasztás, ami egyébként Spanyolországban esetenként 5 000,-EUR összegű kárt is jelenthet. És ez csak egy kiragadott példa. A szabvánnyal jobban szabályozott megközelítések javítják ügyfeleink általános biztonságát és biztonságtechnikai munkájuk hatékonyságát, mégpedig alacsonyabb költségek és csekélyebb adminisztratív ráfordítások mellett, de érvelhetnénk más előnyökkel is.

Míg a technológia egy globális megközelítést és egy folyamatos fejlődést tesz lehetővé, addig a jogi háttér nyilvánvalóan kerékkötője ennek a folyamatnak. Az ADT szerepe éppen az, hogy meggyőzze a törvényhozókat arról, hogy mennyire jó döntés lenne szabad utat nyitni az említett szabványoknak.

Egyébként az ADT köszöni ügyfeleinek – különösen globális, multinacionális partnereinek – azt a kitartó érdeklődést, amivel a szabványosítás ügyét követik és meglevő szabványokra vonatkozó javaslatainkat saját fejlődésük érdekében is megfogadják, mivel egyre jobban el tudnak majd igazodni országonként és régiónként, ha jól irányítjuk őket. Egyik legfőbb célunk, hogy segítsük őket munkájukban és rámutassunk arra, hogyan lehet a biztonságtechnikai műveletek bonyolultságát mérsékelni bárhol a világon.

Edward Lister, az ADT Európai Biztonsági Rendszabályok Vezetője, több mint 25 éves tapasztalattal rendelkezik mindenféle biztonsági és tűzvédelmi területen. Aktív tagja 13 biztonságtechnikai bizottságnak, állandó kapcsolatban áll több európai szabványügyi szervezettel, így például öt tűzvédelmi és két ipari, valamint környezetvédelmi bizottsággal.